Babits Mihály: Dal az Esztergomi Bazilikáról.

Más fejtéseimben már utaltam arra, hogy a költők gyakran eltérő technikákat alkalmaznak a helyes haladási irány mutatásra, de mégis – valamelyest –közös úton-módon terelik a LÁTÓ szemet a költeményeikben. Teszik mindezt azért, hogy Mi címzettek, ne birka módjára bolyongjunk a legelőn – sorok közt balról-jobbra haladva, – versszakról-versszakra.

Így tesz Babits Mihály is a „Dal az Esztergomi Bazilikáról” című versében. A költő az alábbi utalásokat használja iránymutatónak, – az értő olvasó pedig iránytűnek:

. . . egy kis darab enyim . . .
. . . De hát hol a mienk, . . .
. . . Itt fölülről egyhatár . . .
. . . azur architrávod alatt . . .

Érdemes szemügyre venni a vers negyedik versszakának utolsó két sorát:

De túl már cseh határ . . . Idegen katonák
s szuronyos szólamok szorítják a Dunát
mely ma friss ér helyett zsibbasztó pántlika :
áldástalan nézi a hűs bazilika.

Úgy tűnhet, hogy Babits a Dunára utal, amikor „zsibbasztó pántlika”-ként aposztrofálja. A valóság azonban az hogy az Esztergomi Bazilikát illeti eme címszóval. Hisz ha követjük a Babits féle logikát, a verselés szabadabb irányait (balról-jobbra helyett függőlegesen), akkor a mely áldástalan nézi rész lehull, és marad:

– ma friss ér helyett zsibbasztó pántlika :
– – a hűs bazilika.

Hát igen, valóban nem túl szép jelző ez a vakon hívők számára . . .

De hát kap még itt a Bazilika „szebb” ékesebb jelzőt is.

Ugorjunk a hetedik versszakra:

Óh, ős Templom ! azur architrávod alatt
türdd és áldd meg ezt a csendes fecskefalat.
Csönd van itt ; csak egy-egy kocsi vagy talyiga
Zörg föl a városból, s zeng a bazilika.

Ugye mily kecsesen hangzik: azur architrávod? Az architráv valójában egy tartó pillér kereszt gerendája, és az azur szó a fecske tollazatának színére utal. Tehát az „azur architrávod alatt” rész leküld az „ezt a csendes fecskefalat” sorhoz. (Ami valójában a tartó oszlop. A Bazilika pedig a talapzat.) Mivel „csendes„ a fecskefal, és ez ugye utalás arra hogy NEM KELL, ezért a fecskefal, az architrávval együtt röpül, de ami alatta van az csak részben módosul:

Csönd van itt ; csak egy-egy kocsi vagy talyiga

Ez így értelmezendő: Csönd van itt ; – leesik, és a fölötte lévő türdd és áldd is. Az aktuális sorból pedig a „csak egy-egy-ből” meg marad az egyik „egy” mint mennyiség jelző, s így az üzenet:

Óh, ős Templom ! azur architrávod alatt

türdd és áldd meg ezt a csendes fecskefalat.

Csönd van itt ; csak egy-egy kocsi vagy talyiga

Zörg föl a városból, s zeng a bazilika.

A „Zörg föl a városból, s zeng” rész is a fölötte lévő „Csönd van itt” rész miatt hullt ki. Tudatván . . . nincs itt semmiféle zaj. (Csak annak a koponyájában aki most ezt fölfogta.)

Türelem, hamarosan folytatom . . .

Vélemény, hozzászólás?