Reményik Sándor : Régi csoportkép előtt – Versfejtés – 3. rész

Ha elolvastátok már az előző két részt:

Reményik Sándor : Régi csoportkép előtt – versfejtés – 1. rész.
Reményik Sándor : Régi csoportkép előtt – versfejtés – 2. rész.

akkor akár összegezhetjük is közösen, amit eddig már tudni vélünk.

Tehát . . . adott egy tablókép, ami – valójában nem is az, hanem – érettségünk képe. A vers pedig egy – kódolt – üzenet, a költő barátainak. A szóban forgó ügy kapcsán, hivatkozott személyek kiléte is meg van:

  1. a fotográfus
  2. a tornász
  3. a pap

Nézzük hát tovább. Mi derül ki az 6. versszakból?

A csillagásztól Csehszlovákiában
Szeretném ma este megkérdeni :
A földrengésből elég volt-e már?
S mit mondanak a csillagok neki?

Később, látni fogjuk, hogy a költő számára jó ürügy volt a földrengéssel behozni a képbe Csehszlovákiát, illetve a földrengés-t, ami utalás a versszakok, s abban a szavak összerázására, és egyúttal azok hullására is. Egylőre ami itt fontos az Csehszlovákia!De nem a földrengés miatt

Vajon mit mondanak – mit üzennek – a csillagok?

7. versszak

Az akkori fesztelen cimborákból
Barátom mostanig csak egy maradt,
Ha birnám, járnám vele még ma is
Szerelmünket: a nagy havasokat.

8. versszak

Az élők közül azóta néhány
Életem ködvilágán átsuhant,
Húsz év után éppen ma kellene
Találkoznunk : kiket nem rejt a hant.

Egyelőre szándékosan kihagyom a 9., és a 10., versszakot. Miért? – Mert földrengés volt! Emlékszel? És egyéb nyomós okok miatt . . . – lásd ennek kifejtését majd lentebb 🙂 –

11. versszak

Akik élnek, ó hány határon át
Kellene árkon-bokron futniok,
Hogy köszöntsék a kút mellett a fűzfát
S templom tövén a kollégiumot ?

A 3 versszak (7,8,11) közötti kapcsolat a versszakok első sorai:

  • Az akkori fesztelen cimborák . . .
  • Az élők . . .
  • Akik élnek . . .

Fejtésem:

Csehszlovákiában akik élnek, az akkori cimborákból
azóta egy néhány átsuhant a határon át, a templom tövén,
a kút mellett a . . .

És itt utalnék a korábbi versszakokra, melyből – bár még nem fejtettem ki korábban – kiderül az alábbi:

Fejtésem:

A fényképész (ki hívott), állította
Önként dobálta őket át a *muszka* síkon
Az élet pedig szerteszét!

*muszka* Moszkva magyar névalakja Muszka, majd Moszkó. Előbbiből keletkezett az orosz korai magyar megnevezése a muszka, amely még a XIX. század végén is használatban volt. A középkorban a Moszkva környéki területek Muszkaország formában szerepeltek Az orosz cár a magyar irodalomban (Petőfi, Arany) „muszka cár” néven szerepel . . .

Felhívás: Ha esetleg van közöttetek olyan, aki tudja, hogy hol helyezkedett el a Reményik által emlegetett muszka sík, az ne habozzon közölni velem! Nagyon megköszönném!

A versfejtés befejező része az alábbi linken taláható :
Reményik Sándor – Régi csoportkép előtt – Versfejtés – 4. rész

Vélemény, hozzászólás?