Reményik Sándor: Régi csoportkép előtt. – 1. rész

Baráti emlék: „érettségi kép” . . .  – kezdi versét ekképp Reményik. 

A gyanútlan olvasó, – vagy inkább hívjuk talán: nem szakavatott szemnek – hajlamos e verset úgy olvasni, (s tán némiképp befogadni), mint egy a múltban elmélázó költő, – annak emlékképeit felidéző – kedves írását.

A valóság azonban – egy picit – ennél árnyaltabb!

Igaz, nem volt könnyű e verset fejteni, vagyis feltárni a költő – versben elrejtett – valódi üzenetét. 

És itt most nem az általánosban tanult verselemzési módszerekről, vagy technikákról, ill. azok használatáról beszélek, hanem mint mikor egy kincskereső halad az apró utalások mentén, s így megleli a levél, vagy fa lelkét, – melyet e vers, vagy térkép valójában hordoz.

De nem szaporítom a szót, lássuk mit rejt a vers:

Az „érettségi kép” valójában nem egy „alma máter” falára felakasztott tablókép, hanem egy érettségi bizonyítvány rólunk: mennyire vagyunk érettek, s képesek megérteni, kihámozni a sorok közül az üzenetet, amit a poéta bajtársainak, barátainak – nekünk ? – szánt.

A versben, Reményik egy titkos találkának az adatait: – hely, idő, és egyéb erre vonatkozó információkat – rejti el előlünk gondosan.

A vers második versszaka így hangzik :

A fényképész csoportba állította
És lombfüzérrel fonta őket át,
Az élet pedig szerteszét dobálta,
Mint egy csoportba lecsapó granát

Nem kell különösebb képzelő erő ahhoz, hogy magunk elé álmodjuk egy fotográfust: ahogy az szépen felállogatja egymás mellé a végzősöket, – vagy akár külön-külön – és elkészíti a közös tablóképet. (Vagy a külön portré képeket – szép sorjában). A tablóra viszont már más sorrendben, – kissé kuszán (a költő valódi gondolatmenete alapján) – kerülnek fel a tagok . . .

Igazából a költő itt az alábbiakat mondja (rejtve) : Barátaim, . . . fogtam a nektek szóló üzenetem, és leírtam ahogy illik: egymás alá, vagy mellé versszakokba rendezve, aztán jól felrobbantottam, mint ahogy egy „granát” csap szét emberek közt – minek egyébként később fontos szerepe lesz a fejtegetés szempontjából – s újra rendeztem őket, hogy egy szép kerek mese keletkezzen belőle.

Folytatás az alábbi cikkben található:
Reményik Sándor: Régi csoportkép előtt 2. rész.

Vélemény, hozzászólás?